Helyesebben: hogyan válasszunk sportágat a gyerekkel a gyereknek?
A FitKid egy igazán sokoldalúan képző sportág ami csapatban, de akár egyénileg is űzhető. Emellett a többszintű versenyrendszernek köszönhetően a teljesen kezdők számára is magában rejti a sikerélmény lehetőségét. DE természetesen nem mindenki számára lesz ez a legmegfelelőbb sporttevékenység. 🙂 Ebben a cikkben körbejárjuk, hogyan érdemes sportot választani a gyerekkel, a gyereknek – és valójában kicsit a családnak is.
Ha felelősen gondolkozol és tényleg a legjobbat szeretnéd a gyermekednek, több szempontot is figyelembe kell venned, amikor sportágat választasz neki. Mindjárt az első az, hogy ezt a döntést ne egyedül hozd meg a gyerek feje felett. Ha elérkezett az ideje annak, hogy belekezdjen valamilyen sportba (nagyjából 6-7 évesen) közösen derítsétek ki a gyermekeddel, van-e hajlandósága edzésekre járni, milyen sportágak tetszenek neki, és elviselné-e egyáltalán a rendszeres edzésekkel járó kötöttségeket és feladatokat.
Vannak ún. „korán záródó” sportágak, mint az úszás, torna, műkorcsolya, melyeket már igen korán, akár 3-4-5 éves korban el lehet kezdeni – persze ilyenkor még nem versenyszerűen, – sőt, valójában el is kell, ha ezekben a sportágakban a versenysport a célunk, mert ha később kezdik, nem lesz eredménye. Az úszás egyébként is egy kiváló kiinduló sport, nem csak azért, mert úszni „tudni kell”, hanem mert nagyszerűen fejleszti a légzőszerveket. Emellett a biciklizés is az alap-mozgásformák közé tartozik, melyet az elsők között érdemes elsajátítania a gyermeknek a megfelelő koordinációs képességek megszerzése érdekében.
Mikor ezek megvannak, a következő lépésben ki lehet választani a sportágat. Ebben több szempontot is figyelembe kell venned. Az egyik a gyermek érdeklődése – vagyis, hogy eleve milyen sportágak tetszenek neki, ösztönösen mihez vonzódik. A környéken elérhető sportági kínálat szintén erősen behatárolhatja a lehetőségeket, csak úgy, mint az anyagiak. Végül pedig az egészségügyi tényezők is kizárhatnak egyes sportágakat – például a gerincferdülés, asztma vagy más betegség behatárolja, hogy milyen edzésekre járhat el a gyermek –, ezért mielőtt sportágválasztás előtt végezzetek el egy orvosi vizsgálatot, és térképezzétek fel a gyermek egészségi állapotát a lehető legalaposabban. (Ha először választ és csak később derül ki, hogy az adott sportágat mégsem űzheti, akkor kétszeres lesz a csalódása, ami miatt akár más sportágaktól is elmehet a kedve.)
Ma már arra is lehetőség van, hogy úgynevezett sportantropometria vizsgálaton vegyetek részt, amelyet hét éves kortól ajánlott elvégeztetni. A sportantropometria mérésen és statisztikai eredményeken alapul. Összesen huszonnégy ponton mérik meg a testet, mint testsúly, testmagasság, könyékszélesség, vádli, alkar bőrredőinek vastagsága stb. Segítségével meg tudják állapítani, hogy van-e eltérés egy gyermek biológiai és naptári életkora között, továbbá meghatározzák a várható felnőttkori testmagasságát, testalkattípusát, erősíthetőségét, hízékonyságát, optimális testtömegét és terhelhetőségét. Ezen adatok kiértékelése alapján pedig segítenek a sportág választásban.
Ha félénk, visszahúzódó a gyermeked, akkor csapatjátékra bíztasd, hogy fejlődjenek szociális képességei, együttműködő készsége, megtanuljon kapcsolatokat létesíteni és fenntartani. A nagy mozgásigényű, állandóan fészkelődő gyerekeknek inkább az egyéni sport való, az állóképességet fejlesztő és igénybe vevő edzések: úszás, futás, kerékpározás. Nyugodt, higgadt gyerekeknek a technikai sportok és az ügyességi játékok valók, az agresszívabbaknak pedig a küzdősportokban tanítható meg, hogy hogyan vezessék le és fegyelmezzék az indulataikat, és persze azt is, hogy mindig van valaki, aki náluk erősebb.
Mindenképpen érdemes több sportággal is „megkínálni” a gyermeket, hogy fel tudja mérni, miben érzi magát otthonosan, miben ügyes, mit élvez hosszú távon. Tartózkodjunk attól, hogy ráerőltessünk bármit is. Az „én is focista/balerina/kosaras voltam/szerettem volna lenni ezért neked is azt kell csinálni” hozzáállás jóvátehetetlen károkat okozhat egy gyermek lelkében! Törekedjünk arra, hogy a sport elsősorban egy kedvelt délutáni program legyen számára, ne kötelező nyűg. Bízzunk az edzőkben: előfordulhat, hogy azt mondja, szerinte még nem elég érett a gyermek az adott sportághoz. Ezt egyáltalán ne vegyük rossz néven, hiszen egyetlen edző sem tanácsol el edzésről ok nélkül gyermeket. Előfordulhat, hogy 1 év múlva sikeresen veszi az akadályt a csemeténk abban a sportágban, de az is lehet, hogy érdemes a személyiségéhez jobban illő sport után nézni.
S hogy mikor érdemes elkezdeni a versenyszerű sportolást?
A legtöbb sportágnál nagyjából 10 éves kor környékére tolódik, vagyis előtte is sportolhat a gyermek, csak ekkor ideális elkezdenie a versenyzést. Természetesen ettől egyes sportágaknál lehetnek kisebb – nagyobb eltérések, valamint sokat számít a gyermek személyisége is.
Ám bármilyen sportot is választasz a gyereknek, azzal magadnak is választasz: nem elég, ha “elzavarod” az edzésre, hanem magadnak is részt kell venni ebben az életformában. Nem elegendő az anyagi támogatás, sokszor lesz szükség lelkizésre is, hogy tovább tudjon lépni nehezebb helyzetekben és ne adja fel a sportot. Ha sportol a gyereked, te leszel a személyes trénere a háttérben.
forrás:
www.eletforma.hu
www.hajraegeszseg.hu
www.nlcafe.hu