A kabalák növelik a teljesítményt!
“Úristen, otthon felejtettük Humbát!” – sikít fel a lányom a hátsó ülésen, 10 kilóméterrel azután, hogy elhagytuk az házunkat. Kishíján kihullik a hajam, mert a versenyek napján alapból csúcsra jár a stressz szintem, ez az apró malőr azonban plusz fél óra csúszást jelent az eredetileg tervezett menetidőbe. Humba nékül ugyanis NEM LEHET versenyre menni.
Diszkrét szitkozódás a bajszom alatt és már fordulok is vissza a következő saroknál, hogy visszamenjünk A – igen, nagybetűvel – Kabaláért.